Kicsit több mint egy éve érkezett meg a fekete alapon fehér mintás cicasátorunk és vele együtt az Az újdonság varázsa, emlékeztek? A lánykák igencsak belakták, kiadós szundításoknak és állandó beltéri rendezésnek volt színtere a susogós szerkezet. Aztán, ahogy az lenni szokott, ebből is egy hűlt hely lett, kezdte belepni a megszokás pora. Annyira nem használták, hogy már éjszakára sem kellett eltenni, nem susogtak-csörögtek-zörögtek vele; kicsit félreállítottuk hát, hogy ne a nappali kellős közepén haszontalankodjon. Aztán valahogy megint divatba jött a kemping erre mifelénk... (Hiszen egy cica életében minden időszakos, ezek az időszakok meg miért ne ismétlődhetnének?)
Legutóbb Zserbó gondolt egyet és nagyon megnézte magának a sátor madzagját. Ez a zsinór, utóbb kiderült, nemcsak nagyon látványos, de sátorunk átalakításában is oroszlánrészhez jut(hat). Persze, hiszen egyrészt ha összehajtom és ezzel átkötöm, akkor egy aranyos kis retikülbe belefér az egész kóceráj. De macskaszemmel nézve nyilván nem ezért tették oda. Valószínűleg nem is azért találtak ki, hogy funkcionálisan a négylábút idegesítse. (Lám, igaza lett Zserbónak, mégiscsak egy tanulmány...!) Ám ettől még előszeretettel tépik, rágcsálják, cincálják, hiába, madzag tekintetében kissé fixáltak a csajok. :) Zsebi nehezített is a dolgon és ezt a jó kis játékot odabentről, a tábori bútorzat belsejéből űzi az utóbbi időben. Belefekszik, kisvártatva a kényelmi szempontokra mit sem adva felgyűri-kipakolja a párnáját (aminek – kell-e említenem – már lyukasra tépkedték a huzatját) és megszállottan kaparni-ásni-tépegetni kezdi a vékony anyag hátulját, hogy elérje a kívül fityegő kötéldarabkát... Mit gondoltok, sikerrel?
...
Még szép, mégiscsak Zserbóról van szó! :) Bizonyára ezt a műveletet fontolgatta olyan elmélyülten, amikor sikerült őt lefilmezni. Azt hiszem, a végén kölcsönkérte Mazska rontó-bontó manóit is (mert az is igaz, hogy inkább foltoskánk jeleskedik a dolgok szét- és összecincálásában). A képeket még év végén készítette apa. Mostanra Zsebi átfér a hátsó lyukon, múltkor láttam, hogy arra menekült a bejárathoz érkező Mazsi elől. Szóval, ideje lesz előszedni a varrótudományomat...
Utolsó kommentek