Üdvözletem mindenkinek!

A napokban elég sok sokk ért, és rá kellett ébrednem, hogy a macskás embernek (pontosabban nekem :) ) a legjobb barátja: a türelem.

Sokszor, sok helyen találkozhatunk a tündéri, édes, ellenállhatatlan kicsi/nagymacskák képeivel, videóival, és bár a bemacskásodásnak valóban van szívet melengető oldala, néha, vagy inkább elég gyakran végtelen türelem kell ahhoz, hogy az ember ne kezdjen el habzó szájjal üvöltve macskát kergetni a lakásban. Íme néhány példa:

- A játszó macska: nincs szebb látvány egy cicával kapcsolatban, mint amikor a bársonytalpú önfeledten játszik. Ám rendszeresen előtör belőlük az éjszakai őrült. Aki szalad, rohan, üvegmosókefés farokkal, nekirontva mindennek, ami él, és annak is, ami csak úgy áll a helyén. Majd kinövi, gondolod. Nem fogja. Vagy csak egy pillanatra nem figyelsz rá, és unalmában, mert rájött, azonnal a függönyön, vagy a többi nemszabad- helyen rosszalkodik. Hogy Rá figyelj. Hogy Vele foglalkozz, mert őkelme unatkozik. És ilyenkor mindegy, hogy ennél, filmet néznél, aludnál... Bármi. Ide kell egy adag türelem, vagy találékonyság, hogy te is csinálhasd amit akarsz, és ő is ellegyen (ilyenkor én a lábujjamra szoktam kötni a madzagját, és miközben filmet nézünk, én lengetem a lábamat).

- A magányos macska: amikor a cicád magányosnak érzi magát, akkor azt akarja, hogy Vele foglalkozz. Hozzádbújik, dorombol, és simogatást akar. Ez nagyszerű érzés, hisz egy igazi ragadozó önszántából a Te társaságodat keresi. Felemelő igaz? Nos, most képzeld el kicsit, hogy hajnali fél egy van. Már-már elaludtál, amikor arra térsz magadhoz, hogy egy négy kilós doromboló valami ugrott a hasadra, és már tapossa is. Te persze ledobhatod magadról, vagy elzavarhatod, de úgy is visszajön, vagy lásd előző rész, játszani támad kedve. Ilyenkor egy dolgot tehetsz. Lecsukod a szemedet, mélyeket lélegzel, és arra figyelsz, hogy inkább azt hallgasd, ahogy dorombol, és ne azt, ahogy a falióra tikk-takkjával szépen elúszik az alvásra szánt időd.

- A sértődött macska: rosszat csinál. Rászólsz, megbünteted, részedről el van intézve. De a kis szőrösnek más a lelkivilága. Legjobb esetben elvonul, és feléd sem néz napokig, kikerül, mutatva hogy attól még, hogy te vagy a nagyobb, ő az okosabb. És igaza van. Ha rosszabbul jársz, akkor megmutatja. Az, hogy észrevetted, hogy tilosban járt, vagy az, hogy rajtakaptad valamin, amit nem lett volna szabad neki, az csak a véletlen műve volt. Ahogy hátat fordítasz, és nem számítasz rá, ott lesznek a lábnyomai az asztalon, vagy a leesett virág mellett, vagy megtalálod a tapétád darabjait valamerre. Persze megint megbüntethetnéd, de mivel tudja, hogy nem kaptad rajta, és te is tudod, nincs mit tenni. Romot takarítasz, és macskariasztót veszel, vagy citromolajat fröcskölsz szét a lakásban. És működik. Pár napig. Utána kezdődik minden előről. Türelem.

- A válogatós macska: hinné az ember, hogy azok a dolgok, amik kifejezetten macskáknak vannak kitalálva, az esetek jó részében a szemetesben, vagy a WC-ben végzik? Elég, ha nem jókor, vagy nem épp a kedvenc ízesítést vagy állagot adod neki. És nézed, ahogy ott szárad meg a tálkájában. De nem adod fel. :) Majd ha éhes lesz, megeszi. Utána aggódsz már érte, mert két napja nem megy le 1-2 falatnál több a torkán. Nosza, váltasz. Nagy hévvel eszi. Te örülsz. Majd pár nap múlva újrakezdődik az egész. A kaja ott marad, te erősködsz, hogy de ezt eddig szerette, meg fogja enni. Nos, nem fogja. Később már okosabb vagy. Vegyesen veszed a tápot. Eszi, falja, es mire megunná, már váltasz is. Sikeresen megnevelt a macskád. De ameddig ide eljutsz, mire van szükséged? Ki a legjobb barátod? A türelem. 

Lehetne sorolni még a példákat, ahol a te higgadtságod játszik az övé ellen. Alom, alomtál, vizelet, kaparás, sebek (rajtad), játékok stb., stb. A te türelmed az övé ellen...
Sajnos, mivel a macskáknak hét életük van, neked meg csak egy, a végén mindig ők nyernek. :)