Sziasztok!

Végre olyan állapotba kerültem, hogy egy-két dolgot megoszthatok veletek immár én is, vagyis aktívkodhatok itt a blogon. :)

Mindenekelőtt a cím. Igen, beköszönötött hozzánk Cicc 2. ősze, és most olyan dolgokra lettem figyelmes, amiket a legutóbbinál valahogy nem vettem észre.

Pl. Cicó hiába van benn a jó meleg lakásban (a jó meleggel Kedves vitatkozna, de ma végre nálunk is beköszöntött a fűtés-szezon) pontosan úgy viselkedik a PiCinyó, mintha kint lenne. Pici golyóvá húzza össze magát, mint aki nagyon fázik. Az erkélyt elkezdte hanyagolni, legfeljebb, ha süt a nap, akkor napozik egy kicsit, bár itt is inkább visszaszokott az ablak mögötti sütkérezésre.

Feltűnt az is, hogy Cicóka sem szereti a szelet. Ma figyeltem ahogy szőrgolyóvá gyúrva lapos pillantásokat vetett az ablakon túli világ zajaira, mintha azt mondta volna:
"Nem tetszel. Maradj csöndben, így nem merek aludni."
Mert természetesen monstanában mindene az alvás. Olyannyira, hogy tegnap már az esti dorombolásba is belealudt, mint egy gyerek. :)

A táplálkozási szokásai is változtak a KisKedvencnek. Azt vettük észre mostanában, hogy alig fogy a zacskós eledel, gyakran még a következő etetés idejére is bőven marad az előzőből. Most, hogy itthon voltam, és volt kis időm megfigyelni, szerintem csak ínyenckedik. Magyarán spórol. Eszik pár falatot az alutasakosból, majd szárazol. És pár óra, vagy perc múltán megint pár falat alutasak, és megint pár falat száraz. Így okosan eléri, hogy egész nap csemegézhessen. Szerintem okos.:)

Kicsikénk mostanában valahogy mindig megússza a lekarmolást, viszont mi emiatt gyakran le vagyunk karmolva. Pedig már ráférne egy karomvágás. De remélem, most hétvégén túl tudunk esni ezen a mizérián. Ilyenkor szegénykét mindig rá kell vennem, hogy maradjon veszteg. Legutóbb már nagyon jól viselte a dolgot, de azért mindig nehéz. Két dolog a körülményes benne, az első, hogy ilyenkor a macska az én ölemben van, és én fogom le. Vagyis ha harap, agresszorkodik, akkor azt én kapom. Volt már rá példa, hogy szép hosszú, mély karmolásnyomokkal lettem gazdagabb. A másik nehézség Kedvesemé. Ilyenkor az ő dolga hogy pont a megfelelő méretet vágja le. Itt az a gond, hogy a macska karmának nagy része szabadon vágható, ám az érzékeny rész nagyon érzékeny. És Cicó hajlamos rájátszani, és türelmetlenkedni, plusz ilyenkor azért még ott van a veszély, hogy miután engem elintézett a macs, ő kerül sorra.... Szóval erő gyorsaság, és hidegvér kell ehhez a mókához. Persze Zserbi utána mindig kap jutalomfalatot, talán ezért is hagyja magát az elején. (És még nem is mondtam, hogy az állatorvos anno csak altatásban merte vállalni a pedikűrt, mert Harcimarci, az Harcimarci.)