Néhány hónapja láttam a cicaboltban egy helyes kis macskabútor: az oldalán lyukak fatörzs módjára, a teteje peremes, ideális fekvőhely. Csak mellesleg megemlítettem apának, hogy milyen jó volna ez a hálószobába a lányoknak, persze ő röviden és tömören kifejtette, hogy mennyire tartja hasznosnak egy újabb macskafelszerelés hazacipelését. De hogy, hogy nem, már a helyét tervezgettem a hálóban, és milyen ideális lenne, hogy ha az imádott dögönyözős plüsspárna foglalt (Zserbó mostanában szinte csak itt alszik), akkor Mazsi is tudna hová feküdni, nem érezné kényszernek minden éjjel mellém telepedve elbitorolni a takarómat a 4,5 kilójával... Magasított is, barna színű, nagyon jól menne mindenhez... Meg ugye, mégis a háló a lakás legmelegebb helyisége, legyen már hol pihengetnie a kicsinyeknek. (Egy cicabújó, egy kosár és a díszpárnák tetejére terített fehér dünnyögős plüss helyett.) Szegény apa, végül kénytelen-kelletlen belement a dologba, hiszen mégiscsak jöttek az ünnepek, én meg rágtam a fülét kitartóan (és cakkos füllel nehéz ám "bájglit" enni).
Sikerült elhozni a boltból az utolsó darabot a fatörzs-odvas-bútorból, cicuskáink szokás szerint minden részletre kiterjedően át is vették az újdonságot – ismét képek következnek:
Apa rengeteg fotót készített a bútorozásról, a teljes repertoár megtalálható az Indafotón (KATT a linkre).
Utolsó kommentek