Zserbó a minap megelégelte, hogy szemtől-szemben semmire sem jut Mazsi cicával. Cselhez folyamodott hát a közelebbi tapasztalatszerzés érdekében. Történt ugyanis, hogy békésen üldögéltem a nappaliban, Mazska elnyúlva szundikált rajtam-mellettem. Egyszer csak a kanapé takarója alatt púposodó mozgolódásra lettünk figyelmesek: Zsebi ideosont és oldalról bebújt a pléd alá, majd igen lassan, de "vészjóslón" megindult felénk (a Cápa című film zenéje megvan?!)...
Nem szimpla gyűrődés!
A kicsi rácsodálkozott erre az igen szokatlan jelenségre, és vizsgálni kezdte, mi lehet az.
Zsebi közelebb kúszott, Mazsi ugrott egy nagyot ijedtében. :D Majd újra odament a mozgó takaródarabhoz, megpiszkálta a kis mancsával - Zsebke mozdult, Mazska pattant! :D
Ez meg mi lehet?
Nem tudtam eldönteni, hogy a hasamat fogjam a kacagástól, vagy inkább a fényképezőgépbe kapaszkodjak-e. :P Íme hát a végeredmény:
Levezetésképpen, egyszersmind az inkongnitót levetkőzve, Zserbó elégedetten szemlélte tappancsos kosarából, ahogy Mazsi-Drazsi utózöngeként továbbra is a kanapén pattog keresgélve, óvatosan paskolva a gyűrődéseket és a mókamester hűlt helyét. ("Nem értem...!") :D
Utolsó kommentek