Sziasztok mindenkik!
Ez ma egy amolyan mindentbele, csapongó, mindent belejegyzés lesz, mivel konkrét témám mára nincsen. :)
De mivel a cím adott, így talán térjünk ki kicsit a Macskajára.
Mondanom sem kell, az utóbbi időben volt pár traumaszerű élményünk Zserbivel kapcsolatban a Macskaeleség kérdéskörében. Nevezetesen, igyekeztünk elkerülni a Brand hatást, vagyis hogy pici szőrös kedvencünk csak és kizárólag egy márka termékétől függjön, és csak azt egye. Igyekeztünk minél változatosabb íz és gyártó palettát felvonultatni, és meglepő dolgokat tapasztaltunk. Miszerint Zserbink minden gyártmányra más-más reakcióval, habitussal veti rá magát, pontosabban vetette rá magát. Márkákat nem írok, szándékosan, csak tapasztalatot.
Az alutasakosok:
Mindenekelőtt ott volt a Semmi Cicó gyártmány. Kellemes zöld tasakja ínycsiklandó (még számomra is) illatokkal telített finomságot rejt, nem túl nagy darabokra vágva, dús szaftban. Nos, amíg Picinyónk kicsi volt, ezt általában immel-ámmal, beosztva eszegette, volt, hogy több óra is eltelt a reggeli-vacsi idő és a tényleges elfogyasztás ideje között. Mostanában ez megváltozott kissé, és most már nem annyira válogat, bár néha még mindig megmarad a husi.
Aztán ott van a sárga tasakos. Nekem ez volt mindig is a kedvencem, leszámítva a tasakot magát. Kézzel egyszerűen képtelen vagyok normálisan kinyitni, mivel nem párhuzamosan szakad a csomagolás, és így a végére valamelyik oldala az alutasaknak hosszabb, ott megmarad a szaft, meg az apróbb darabkák, és olyan lesz a kezem. Zserbó viszont ezt imádja, mert ilyenkor a fincsi macskaját amolyan kostolóként kapja az ujjaimról, majd a tálkájából. A sárga zacsist korábban konzervben is próbáltuk, de ott mindig előjött a túl hideg/túl meleg/megromlott probléma. Cicónk főleg a grill jellegűeket kedveli, és fogyasztja nagy elánnal.
És persze ott van a favorit. Változatos, finom, bár nekem az állaga kicsit fura, és nehéz kigyömöszölnöm az alutasakból: a lila. Ez szinte mindig hangos csámcsogást, és nagyon hosszú mosakodást eredményez Zserbibabánál. A számomra oly gusztustalan halas Supreme kivitel neki a jelek szerint maga a kánaán eljövetele. Ilyenkor általában porszívóként veti magát az alutálkára, és perceken belül hallható a megnyugtató fémes csörömpölés: a tál kiürült.
És akkor az ehhez tartozó kényeskedés. Mostanában, a nagy melegben a kajára szinte rá se néz, megesett, hogy a reggel elétett eleséget még délután is a tálkában láttuk. Ez szomorú, mert ilyenkor ugye számára egy étkezés kiesik, nekünk meg ki kell dobni, mert nyáron a húsnak pár óra a szabadban.......
Mellékesen megjegyzem, hogy igyekszünk nem csak pépes cuccal a kedvében járni, hanem finom ropogtatnivalókat is adagolunk neki (Kincsem meg is találta, hogy mennyi is járna vegyes kosztnál a macsnak, és már így kapja a 2. tálkába), melyet főleg éjszaka ropogtat (a legnagyobb örömünkre, mert arra szinte mindig felébredünk). Kipróbáltunk ebből is több márkát, ízt, kiegészítőket, egyszóval mindent, hogy neki jó legyen. Sokáig csak akkor kajált bele a száraztápba, ha kicsit benedvesítettük, mert ilyenkor valószínűleg jobban érzi a szagát, vagy valami ilyesmit olvastam. De a legjobb megoldás még mindig az, ha pár apró szem sajtot szórok a rágcsa tetejére. :)
És való igaz, hogy a macska szívéhez a pocakon át vezet az út. Az apró jutalomfalatkáknak köszönhetően Picúr már tudja, hogy a karomvágás rossz, de utána sajtos finomság jön, vagyis eltűri. :) Ha szép szóval hívjuk be az erkélyről bejön, mert utána finomság a jutalom. Vagyis ez legalább működik nála. Bár Kedvesem szerint a nálam meg kutyás időből megmaradt csettintgetés, és hirtelen rákiabálás (mint a rendőrakadémiában Hightower a kutyára) is hatékony, bár a jutalmazás talán jobban működik.
Kényeskedésre még egy példa, ha már az etetés szóba került, talán ejtsünk egy szót a másik végről is. Picica pontosan tudja, hogy milyen mennyiségű, állapotú és korú alomba hajlandó végezni a dolgát. Ha bármi nem stimmel, ő csak panaszol, és panaszol, és panaszol. Gyászos nyávogása talán azt jelentheti: ,,Gazdi! Én szeretlek, de figyelj rám oda, és ne akard, hogy én ide... Gazdi! GAZDI!!!" Azért mindig lehet egy kicsit csalni nála, vagy csak képes kompromisszumra. És a frissen cserélt almot mindig azonnal birtokba veszi. :)
Utolsó kommentek