Eljött hát az együttélés 3. napja. Erről túl sokat nem tudok mesélni, legalábbis arról, ami napközben történt, mert Kedvesem maradt otthon a Maccsal, mivel állatorvosi vizsgálatnak akartuk alávetni a törpét.

Tudni kell, hogy az örökbefogadásnál kitétel volt egy-kettő, miszerint majdan ivartalanítani kell szegényt, illetve ugye 1-2 járulékos dolgot is el kell intézni még a kicsinek. Féreghajtás, meg szűrések.

Kedvesem talált egy közeli rendelőt, az állati doktorokét, ahova sikerült is időpontot kérnie. Ugy fest, Zserbókánk hamarosan átesik a műtéten, meg majd kap antiveszettséget, meg ilyeneket is. Az ellátás Kincsem elmondása szerint eléggé visszafogott volt, a Macs elégsz jól viselte a procedúrát, bár az utazást megint csak nem szerette, a kutyák nem zavarták. :)

Este pár dolgot felfedeztünk a kicsi (ál)szentnél. Vannak dolgok, amiktől nagyon retteg, remélem, hogy majd a szeretet és a biztonság érzése feledteti vele azt a sok rosszat, ami eddig történhetett vele. Fél, és menekül a felmosó nyelétől (talán verték vele régen?), retteg a hirtelen hangoktól, a lábaktól (talán rúgdosták szegényt?), és a folyamatos zajtól. Hétfőn az egyik kedves szomszédnál falat fúrtak. Amíg nem hagyták abba, Zserbó remegve kuporgott a kanapé mögött, elbújva minden és mindenki elől. A hívásra nem jött, a kaja sem csalogatta ki. Viszont felfedeztük, hogy a zene rá is jó hatással van. A Raggie-re édesdeden elalszik, Mike Oldfield-től pedig megnyugszik.

Viszont kezd a helyzet kicsit kétségbeejtővé válni. Az éjszakai randalírozás mostmár lámpaoltás után is folytatódik, a hajnali 4-5 órás ébredése pedig némi kialvatlanságot okoz nekünk, gazdiknak. Éjszakára nem akarjuk bezárni a kisebbik szobába, így viszont minden szabály, amit be akarunk vezetni (pl. nincs felmászás az étkezőasztalra, nem rágjuk a virágokat) értelmét veszti, hiszen éjszaka nem tudunk neki gátat szabni. Hamarosan azt hiszem, vegyi támadást kell intéznünk ellene, vagyis távoltartó spray beszerzését és használatát kell foganatosítani.

Én, mivel kutyához vagyok szokva, még a kommunikációjában is le vagyok maradva. a WC üríthetőségét jelző "Tamagocsizást" már megtanultam, az éhes vagyok nyávogást is felismerem. De sajnos meg a jelenlévő ezernyi másik ismeretlen számomra. Azt hiszem, gyorstalpalót kell vennem, vagy kicsit jobban odafigyelni rá, hátha megtanít.